A vadásztársadalom jelentős részének nagy örömére 2023. július 1-től a jogalkotó lehetővé tette, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén „elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközzel” is folytatható vadászhat. A technológia gyors fejlődésével az ilyen célzóeszközök mára rengeteg praktikus funkcióval rendelkeznek, többek között nappali opció is beállítható rajtuk, így világosban is alkalmasak vadászatra. A jogszabály hatálybalépése óta a magyar vadászok előszeretettel, nagy számban vásárolják ezen eszközöket és ezzel párhuzamosan az utóbbi időben rengeteg kérdés merült fel jogszerű használatukat illetően. Rögtön az elején fontos hangsúlyozni: nagyon figyeljünk oda a vadászati törvény betartására, mert könnyen nagy bajba sodorhatjuk magunkat! Ebben a bejegyzésben ezekre a „buktatókra” kívánom felhívni a sporttársak figyelmét.
Elsőként nagyon fontos rögzíteni, hogy a Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 11. pontja szerint az említett eszközök főszabály szerint még mindig tiltott vadászati eszköznek minősülnek, eszerint vadászni nem lehet velük. A vadászati törvény ’23-as módosítása vezette be azt a könnyítést, hogy az éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök a vadászatra jogosult kérelmére a vadászati hatóság engedélyével használhatók. Fontos, hogy csak azokon a vadászterületeken, melyek vadászatra jogosultja ezt kérelmezte és az engedélyt az adott vadászati évre meg is kapta. Az erről történő megfelelő tájékoztatás pedig a vadászatra jogosultak felelőssége. A végrehajtási rendelet ugyanis előírja, hogy a vadászati hatóság által kiadott engedélyről a vadászatra jogosult a vadászterületén vadászókat a helyben szokásos módon tájékoztatja.
Nagyon fontos, hogy az említett engedély birtokában sem korlátlanok a vadász lehetőségei. A Vhr. ugyanis rögzíti azt is – a 69. § (6) bekezdésében –, hogy az említett eszközökkel kizárólag vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve ejthető el, és ezek is kizárólag éjszaka. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Nézzünk néhány példát.
Mint korábban említettem, a technológiai fejlődés nyomán az ilyen célzóeszközök mindegyikénél „alapfunkció” a nappali, színes kép lehetősége, tehát ezen eszközök már ugyanúgy alkalmasak nappali vadászatra, mint a hagyományos céloptikák. Figyeljünk azonban, hogy az éjjellátók, hőkamerák nappali beállításnál hiába adnak a hagyományos céloptikákhoz hasonló képet (ilyen értelemben azokkal gyakorlatilag teljesen megegyeznek), még ebben az esetben sem lőhető velük az egyébként nappal jogszerűen elejthető gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, stb. Éjjellátó, vagy hőkamera célzóeszköz használatával tehát bármely vad elejtése – mely nem szerepel a fent említett 69. § (6) bekezdésében – bűncselekmény, legyen az éjjel, vagy nappal. Nyilvánvaló, hogy az említett trófeás vadak napnyugtát követő egy órán túl és napkeltét egy órával megelőző időpont között egyébként sem ejthetőek el, azonban fontos tudatosítani, hogy a cikkben szereplő eszközökkel nappal sem!
Mi a helyzet akkor, ha a vadász vaddisznót, rókát, sakált kíván elejteni egy téli cserkelés alkalmával?
Amennyiben cserkelés közepette, reggel 8 órakor, világosban meglátja a jáger az áhított vaddisznót és azt elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre is alkalmas célzóeszközzel ejti el, azzal egyben megvalósítja a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 245. § c) pontjában foglalt orvvadászat bűntettét, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Az ilyen eszközökkel történő vadászat vaddisznóra, rókára, aranysakálra, stb. csak akkor jogszerű, ha az éjjel történik. Eszközünk tehát hiába rendelkezik a megfelelő technológiával, s így alkalmas nappali lövésre, azzal nappal tulajdonképpen semmilyen vadat nem lehet elejteni.
Megjegyzendő, hogy a Btk. nem az elejtést, hanem már önmagában az ilyen eszközzel a vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet rendeli büntetni, így a vad elejtése nem is szükséges a bűncselekmény megvalósításához. Természetesen ez a bizonyításra tartozik, de azért az nyilván kérdéseket vet fel a nyomozóhatóságban, hogy a vadász az adott körzetbe beiratkozva, nappal, puskájára szerelt elektronikus eszközzel a vállán mi okból sétálgat?
Figyelemmel arra, hogy a tiltó rendelkezések 2023. július elsejét követő „lazulásának” hatására a vadászok széles körben vásárolják az ilyen eszközöket és erre reflektálva a gyártók is folyamatosan szélesítik azok funkcióit, megfontolandónak tartom a vonatkozó jogi környezet felülvizsgálatát. Véleményem szerint ugyanis nincs jogpolitikai indoka annak, hogy azok az eszközök, melyek a nappali funkció használatával gyakorlatilag semmilyen szempontból nem különböznek a hagyományos optikáktól, miért nem használhatóak az egyéb jogszabályi feltételek betartása mellett (lásd például, hogy gímszarvas csak nappal lőhető) bármely nagyvad vagy dúvad vadászatára.
A cikkben szereplő eszközök egy kategóriában szerepelnek például a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvesszővel, a tipikusan orvvadászok által használt hurokkal, a robbanószerekkel, vagy éppen a mérgezett csalétekkel. Azt gondolom, belátható, hogy az egyébként éjszakai lövésre is alkalmas célzóeszköz nappali használata – hangsúlyozva, hogy ebben az esetben semmiben nem különbözik egy „egyszerű” céltávcsőtől – össze sem hasonlítható a vadnak hurokkal, vagy netalán robbanószerrel történő elejtésével. Jó példa erre, hogyha a vaddisznó nyáron véletlenül este nyolc órakor jelenik meg a tarló szélén, akkor a cikkben szereplő eszköz nappali funkciójával tilos lőni, de ha ugyanez három órával később történik, akkor lőhető. Utóbbi példa igaz az egyébként rengeteg kárt okozó aranysakálra is: világosban csak akkor ejthető el az említett dúvad, ha éppen hagyományos optikával van szerelve a fegyverünk.
Mindazonáltal a jogszabály módosítása praktikus okokból is megfontolandó. Nagyvadjaink, dúvadjaink vadászata bizonyos területeken inkább a szürkületre, éjszakára korlátozódik ugyan, azonban sokan érezhetik úgy, hogy a vad világosban történő elejtésére felesleges „luxus” lehet egy hagyományos céltávcsövet és egy éjszakai, de egyébként nappali lövésre is alkalmas elektronikus eszközt is beszerezni. A jelen jogszabályi környezet azonban egyelőre nem hagy más lehetőséget a jágereknek.